Szabadka Ágnesnek: Totális kihasználás

Átlagos napnak indult ez is, mint a többi. A szekrényembe kutatva kerestem a könyveimet amikor a suli két rosszfiúja, név szerint Harry Styles és Louis Tomlinson odajöttek hozzám. Remegni kezdtem a félelemtől és próbáltam nem tudomást venni róluk. Mindketten egy-egy oldalamon álltak és vigyorogtak.

-Hello cica - mosolygott Louis. - Van kedved szórakozni?

-Öm..órára kell mennem - indultam el de Harry megfogta a karomat és visszarántott.

-Nem mész sehova - nézett rajtam végig kajánul vigyorogva.

-Szerinted milyen bugyi van rajta? - gondolkozott Louis - nézzük már meg.

-Hagyjatok békén - indultam el megint de Harry a szekrénynek nyomott és teljesen hozzám simult.

-Szórakozni fogunk. Világos? - súgta a fülembe és megharapta a nyakamat. Becsuktam a szememet és vettem egy mély levegőt.

-Gyere - ragadta meg Louis a karomat és behúzott a raktárba, Harry végig mögöttem jött nehogy el tudjak menekülni. Beráncigáltak a raktárba és Harry kulcsra zárta az ajtót. Louis rám vigyorgott így hátrálni kezdtem, de pont Harrybe ütköztem.

-Hoppá hoppá - mosolygott és a kezét a derekamra tette, majd elkezdte csókolgatni a nyakamat. Még élveztem is volna, ha nem néznek rám olyan vággyal teli szemekkel, hogy az mar ijesztő.

-Vetkőzz - parancsolta rám Louis. Lekapta magáról a pólóját. A testét látva alsó ajkamba haraptam, mire elmosolyodott.

-Gyerünk baby vetkőzz vagy segítsek? - búgta a fülembe Harry és az ágyékát a fenekemnek nyomta.

-Igyekezz nem érünk rá egész nap - dőlt a falnak Louis és zsebre tette a kezét.

-Remélem öltözni is ilyen lassan fogsz - állt elém Harry, póló mar nem volt rajta és közel jött hozzam. Nagy kezét az arcomra tette és a szemembe nézett. Egy pillanatra elvesztem a szemeiben és ezt kihasználva vadul megcsókolt. Gondolkodás nélkül visszacsókoltam és göndör tincsei közé túrtam.

-Harry, igyekezz már - hallottam Louis unott hangját. Harry elvált az ajkaimtól, majd szinte letépte rólam a pólómat.

-Ne - néztem rá ijedten és nyeltem egy nagyot, de ő csak vigyorgott. Harry háta mögül jött Louis és már nadrág se volt rajta, majd elkezdte kigombolni az enyémet is. - Kérlek ne - fogtam le a kezét, de ő erőszakosan levette rólam.

-Ne szarjál már be, jó lesz - szívta meg a nyakamat Louis. A szívem gyorsan és erősen vert a félelemtől. Harry levette magáról a nadrágot és az alsónadrágját is majd odajött hozzám és a kezét a melltartóm kapcsához vezette. El akartam magamtól tolni, de túl erős volt. Kikapcsolta, és levette rólam, majd erősen megmarkolta a melleimet, mire felnyögtem.

-Ez az - vigyorgott, majd megcsókolta a nyakamat és egy kicsit megharapta. Eközben Louis levette rólam a bugyit, majd Harry lefektetett a kis szakadt kanapéra és fölém mászott. Fel akartam ülni, hogy elmenjek, de lefogta a kezeimet a fejem mellett. - Ne menekülj, cica - mosolygott. Félve néztem rá, majd hirtelen felhúzta a lábaimat és belém hatolt. Hangosan felnyögtem a hirtelen fájdalomtól, majd gyorsan és erősen kezdett lökni. Már sírni tudtam volna, de nem tettem, inkább csak az ajkamba haraptam, hogy visszafojtsam a nyögéseket. Nem telt el sok idő és Harry elment, majd lökött rajtam egy nagyot és kicsúszott. Zihálva öltözni kezdett, majd mikor fel akartam kelni, Louis nyomott vissza.

-Még nem végeztünk - közölte majd belém tolta magát és gyorsan mozogni kezdett. A hátát karmoltam amitől ő csak jobban beindult, és már hihetetlen tempóban lökött.

-Ez az! - nyögte és elment, majd vele együtt én is. Vadul megcsókolt, majd lemászott rólam és a kezembe nyomta a ruháimat, amiket gyorsan magamra kaptam. A fiúk szó nélkül kimentek, én pedig teljesen kimerülten mentem a terembe órára.

A nap végén kimentem a kapun, és Harryék ott álltak.

-Nézd már - mosolygott Harry és rám néztek.

-Nocsak, ki van itt - jöttek oda hozzám. Ki akartam őket kerülni, de elém álltak.

-Engedjetek el.

-Egy ilyen halacskát nem hagyok csak úgy elúszni - tűrte a fülem mögé a hajamat Louis. - Bírnám, ha a barátnőm lennél.

-Nem - kerültem volna ki, de a karomat megfogva visszahúzott.

-De - nézett a szemembe. - Jó lesz, hidd el. Nem vagyok én olyan, mint amilyennek gondolsz.

Kirángattam a karomat erős kezéből és hazamentem. Este felmentem facebook-ra, és Louis írt nekem.

Louis: szia drága :*

én: szia..

Louis: olyan gyorsan elrohantál édes..beszélgethettünk volna :P

én: miért nem hagytok békén?

Louis: mondtam hogy azt akarom hogy a barátnőm legyél :D

én: ja persze..hogy kihasználj

Louis: lehet hogy az első benyomásod nem volt jó rólam de hidd már el hogy tudok normális is lenni

én: képzelem...

Louis: bebizonyítom :) csak holnap suli után gyere a parkba

én: oké...

Louis: király :) na akkor jó éjt álmodj szépeket édes :* szió

én: szia

Kikapcsoltam a gépemet, majd lefürödtem és elmentem aludni.

Másnap egész nap a terembe voltam, hogy mér véletlenül se találkozzak a két jómadárral. Délután elmentem a parkba, mert végülis kíváncsi voltam, hogy Louis mit akar.

Ahogy odaértem, láttam, hogy egy nagy pléden ül, mellette egy piknik kosár. Meglátott és rám mosolygott, majd odamentem.

-Szia - húzott le magához és egy puszit nyomott az arcomra. - Örülök hogy eljöttél.

-Ja öm..ez mi?

-Piknik! - mosolygott. - Én csináltam a kaját, ami nagyon ritka de a kedvedért bármit!

-Ez..aranyos - néztem rá. Elkezdtünk enni és iszogattunk is, és egész jól éreztem magam vele. Kezdem úgy gondolni hogy tényleg nem olyan mint eddig hittem, hanem aranyos és imádni való.

-Na jól érezted magad? - mosolygott.

-Aha - mosolyodtam el és egy puszit adtam az arcára.

-Ennél többi is megy - csücsörített, majd megfogtam az arcát és megcsókoltam. Visszacsókolt és közben mosolygott, majd percekig smároltunk.

Megfogtuk egymás kezét, majd hazakísért és másnap reggel együtt mentünk suliba kézen fogva.

-Ez komoly? - mutatott a kezünkre Harry.

-Aha - mosolygott Louis majd az arcomra adott egy puszit és átkarolt. Olyan aranyos és talán már...már bele is szerettem. - De most megyek tesi az első órám át kell öltöznöm szia édes - csókolt meg majd elment. Én is el akartam menni, de Harry erősen megfogta a csuklómat.

-Mit műveltél vele?! - nézett rám.

-Semmit!

-Ja persze.. amúgy majd ne lepődj meg ha megcsal - mosolyodott el. - Szerinted miért nem volt barátnője? Mindegyiket elveszítette.

-Ez hülyeség és engedj el - néztem rá.

-Na jó - engedett el. - De én szóltam!

Majd elment. Megforgattam a szememet és én is bementem a terembe.

Az egyik szünetben Harry berontott a terembe megfogta a karomat és kihúzott a folyosóra.

-Oda nézz - mutatott Louisra, aki egy egy szőke csajjal smárolt. Mikor abbahagyták, egymásra mosolyogtak és a csaj elment Louis pedig meglátott engem. Kicsit lesápadt majd odajött és el akart kezdni magyarázkodni.

-Louis mindegy! Nem érdekel - kerültem ki és elmentem a tornaterembe, Harry pedig jött utánam.

-Én mondtam hogy Louis ilyen!

-És? - fordultam felé és könnyezni kezdtem. - Most örülj!

-Jaj ne sírj már! - húzott magához és megölelt. - Nem éri meg!

-De már kezdtem megszeretni! - szipogtam.

-Sssh nyugi - simogatta a hátamat majd megfogta a kezemet és behúzott az öltözőbe. - Vissza akarod adni Louisnak?

-Öm...nem tudom...lehet miért?

-Akkor tegyél úgy mintha összejöttünk volna - mosolygott.

-Mi? Nem...ez nem jó ötlet!

-Miért? Hadd tudja meg milyen érzés nem?

-Hát...- gondolkoztam. - Na jó...

-Király - mosolygott majd megfogta a kezemet és úgy mentünk ki majd végig a folyosón. Louistól pár méterre megálltunk majd Harry felém fordult és megcsókolt. Visszacsókoltam és fél szemmel Louist néztem aki dühösen ment el mellettünk.

Suli után elmentem Harryhez és csak ketten voltunk. Felmentünk a szobájába.

-Na mit csinálunk? - nézett rajtam végig.

-Öm..nem tudom.

-Én tudom - mosolygott. - Szórakoztass kicsit! - közeledett felém és a falhoz nyomott. - Végülis a pasid vagyok!

-De nem csak megjátszottuk - néztem fel rá.

-Akkor játsszuk meg most is - csókolta meg a nyakamat és belemarkolt a fenekembe. Kicsit felnyögtem és a kezemet a mellkasára téve eltoltam magamtól. - Naa cica ne csináld már - csókolt meg vadul, szinte tépte az ajkaimat.

-Nem érted - fordítottam el a fejemet. - Nekem igazi kapcsolat kell.

-Akkor járjunk igaziból csak ne húzzuk már az időt - vette le magáról a pólóját.

-Ah nem érted - sóhajtottam. - Majd akkor szólj ha tényleg akarsz valamit nem csak lefektetni - rohantam ki a házból. Igazából Harryt is és Louist is megkedveltem. Talán ha később normálisabbak lesznek, lehet valami komolyabb is valamelyikőjükkel...

Remélem tetszett :) és sajnálom, hogy ilyen ritkán vannak részek, de egyszerűen alig van szabadidőnk :/
~Aby