Este 8 körül elkészültem és Louis már a ház előtt állt kocsival.
- Majd jövök! - kiabáltam be, és kimentem. Louis a kocsinak dőlve várt zsebre tett kézzel és széles mosollyal.
- Szia, nagyon csini vagy.
- Köszi, te is jól nézel ki - majd adtunk egymásnak két puszit.
- Hatalmas buli lesz - mondta, miközben beültünk a kocsiba. - Az ősök eltűnnek otthonról és holnap estig enyém a ház.
- De ugye nem holnap estig akarsz bulizni? - nevettem.
- Miért ne?
Lassan megérkeztünk és kiszálltunk. Már elég sokan voltak és elvegyültünk a tömegben.
- Táncolunk? - kérdezte Louis.
- Persze.
Kicsit közelebb léptem hozzá és táncolni kezdtünk. Egyre jobban belendültünk úgy, hogy a mellettünk elhaladók párszor megkérdezték, hogy akkor mi most együtt vagyunk-e vagy sem. Mi ezen jót röhögtünk, majd táncoltunk tovább. Közben ittunk egy-két rövidet, de aztán táncoltunk tovább. Háttal álltam neki és fenekemet ágyékának nyomtam, mire felmordult.
- (T/N) nem lesz ez egy kicsit sok? - kérdezte halkan, miközben kezét a derekamra helyezte és csókolgatni kezdte a nyakamat.
- Egyáltalán nem lesz sok - mondtam mosolyogva. Kicsit sok volt a pia, de azért tudtam, hogy mit csinálok.
- Hm, de jó illatod van - duruzsolta a nyakamba, mire felé fordultam. Egymásra mosolyogtunk, majd arcomat megfogva csókolt meg. Olyan fura érzés volt a legjobb barátommal csókolózni, bár nagyon élveztem. Keze levándorolt a fenekemre és meg is markolta, mire felnyögtem.
- Louis - toltam el egy kicsit magamtól, mire aggódva nézett rám. - Menjünk fel a szobádba - mosolyogtam, mire ő is. Megfogta a kezemet és felvezetett a szobába.
Becsukta az ajtót, majd finoman megcsókolt, amiből hamarosan vad smárolás lett. Az ágyra fektetett és a nyakamat kezdte puszilgatni, mire kicsiket nyögtem. A hátamhoz nyúlt és megkereste a cipzárt, majd lehúzta a ruhát. Felállított és segített levenni, majd mikor a ruha a földön volt, csillogó szemekkel végigmért és megnyalta az ajkait. Egy lépést közelebb mentem, megcsókoltam és közben felfelé húztam a pólóját és simogattam kockás hasát.
- Louis! - hallottuk egy részeg hangját az ajtó mögül.
- Bocs - nézett rám. Kicsit arrébb mentem, hogy ne lássanak. - Mit akarsz? - nyitotta ki Louis az ajtót lihegve,
- Louis, drága barátom! Elfogyott az ital!
- Szólj Joshnak, ő az italfelelős!
Ezzel becsukta az ajtót.
- Hol is tartottunk? - mosolyogva jött felém, majd megcsókolt. Levettem a pólóját, majd végigpusziltam a felsőtestét, miközben a falnak dőlt. Lehunyta a szemeit és nagyokat sóhajtozott, főleg mikor a nadrágjához érve lassan húztam le róla. Kilépett belőle, majd mikor a boxeréhez nyúltam, ő megfogta a kezemet.
- A-a - húzott fel magához mosolyogva és megcsókolt. - Először én.
Lábaimnál fogva felemelt és az ágyra tett. Még egyszer végignézett rajtam, majd kikapcsolta a melltartómat és a földre dobta. Kényeztetni kezdte a melleimet hol szájjal, hol kézzel.
- Hmm Louis..
- Élvezed, mi? - mosolygott, majd oldalamon végighúzta a kezét és letolta a bugyimat. Szó nélkül felnyomta az ujját és gyorsan pumpálni kezdett. Nagyokat nyögtem és sóhajtoztam. Már éreztem, hogy nemsokára elmegyek. Már fel voltam rá készülve, erre Louis abba hagyta.
- Ajj - sóhajtottam. Fölém mászott és megcsókolt és azt vettem észre, hogy már nem volt rajta boxer. Vállánál meglökve fordítottam a hátára és hirtelen verni kezdtem neki. Lehunyt szemmel élvezte, amit csinálok és egyre jobban zihált. Néha kicsit lassítottam, majd újra gyorsítottam a tempón, hogy ezzel szívassam. Mikor láttam rajta hogy már nem sok idő kell, abba hagytam. Egy mély levegőt vett, kinyitotta a szemeit és fölém tápászkodott, miközben folyamatosan csókolt. Hirtelen belém tolta magát, mire felszisszentem, majd gyors tempóban tolni kezdett. Hangosan ziháltunk és egymás nyakát csókolgattuk, miközben egyre közelebb voltunk a gyönyörhöz.
Egy hangos nyögéssel Louis belém élvezett, amitől én is elmentem. Kicsúszott belőlem, a homlokomra nyomott egy puszit, majd felöltöztünk.
- Máskor megismételhetnénk - kacsintott, majd megcsókolt. Kimentünk és rögtön elvesztettem őt a tömegben. Nekimentem valakinek.
- Bocsi - mondtam, majd tovább mentem volna, de mivel ismerős arcot láttam, visszafordultam.
- (T/N)?
- Harry?
A volt pasim állt ott. Pont azelőtt költözött el, hogy Louissal találkoztam.
- De jó, hogy újra látlak - ölelt magához szorosan. Ez a találkozás egyből kijózanított.
- Hogyhogy itt vagy?
- Végre sikerült visszaköltöznünk. De nem megyünk valami csendesebb helyre beszélgetni? Mondjuk az udvarra.
- Oké.
Az udvaron leültünk a hintaágyba és Harryrenéztem.
- Már annyira hiányoztál - csókolt volna meg, de kezemet a mellkasára tettem.
- Most mi az? - kérdezte.
- Hát, most te meg én...
- Két évvel ezelőtt nem szakítottunk. Hivatalosan nem és azt hittem, hogy még mindig .... Vagy van valakid?
Akartam mondani, hogy nem tudom, de aztán megláttam, hogy Louis egy csajjal flörtöl.
- Nem, nincs senkim.
- És szeretnéd, ha te meg én...újra...?
- Szeretném - mosolyodtam el és megcsókoltuk egymást. Már annyira hiányzott ő is és a csókja is.
- Két éven keresztül csak rád gondoltam - suttogta és megölelt.
- Én is sokszor gondoltam rád, Harry.
- Szeretlek!
- Én is szeretlek!
Elengedtük egymást, majd mentünk táncolni. Tök jól éreztük magunkat és este hazakísért. Azt hittem, anyáék már rég alszanak, de tévedtem. Vadul smárolva mentünk be Harryvel az ajtón.
- Annyira észveszejtő vagy ebben a ruhában - mosolygott Harry két csók között, miközben végigmért. Erősen megmarkolta a fenekemet, közben még közelebb húzódtam hozzá, így már szinte minden testrészünk érintkezett.
- Ö-öm! - köszörülte meg apa a torkát. Harryvel gyorsan abba hagytuk és fél méterre álltunk egymástól.
- Azt hittem, már alszotok.. - hajtottam le a fejem.
- Azt gondoltuk - mondta anya. Harryt még sose mutattam be nekik és nem hiszem, hogy ez a legmegfelelőbb alkalom rá, de hát muszáj lesz.
- Anya, apa, ő itt a barátom, Harry. Két éve elköltöztek és ma költöztek vissza de azelőtt is együtt jártunk.
- Értem - mondta komolyan apa.
- Azt hiszem, én most megyek - mondta Harry, majd a kilincs felé nyúlt, közben rám nézett. - Holnap hívlak - nyomott egy puszit az ajkaimra, majd kiment.
Kicsit zavarban voltam és anyáékra néztem.
- Hát... nem tudom - húzta fel a szemöldökét apa. - Helyes fiúnak tűnik.
Ezen a mondatán meglepődtem és a szemeim is felcsillantak.
- Komolyan? - mosolyogtam.
- Szerintem is. Holnap hívd át vacsorára, hogy jobban megismerjük - mondta anya.
- Juj de jó! Köszi, köszi, köszi! - ugráltam.
- De akkor most már menj aludni!
- Oké!
Zuhanyzás után lefeküdtem aludni. Reggel a telefonomra ébredtem.
- Halló - szóltam bele kómás hangon.
- Szia (T/N) Louis vagyok.
- Szia Louis. Hogy vagy? Mert nekem egy kicsit fáj a fejem.
- De jó neked, hogy csak egy kicsit... Nekem nagyon. Nem jössz át? Szerintem meg kéne beszélnünk valamit, ami nem telefontéma.
- Rendben, mindjárt indulok.
Gyorsan felöltöztem majd indultam is.
- Hova mész? Harryhez? - kérdezte anya.
- Nem, most Louissal találkozom.
Azzal kimentem. Siettem Louishoz, majd mikor megérkeztem felmentünk a szobájába, ami fura érzés volt. Tudtam, hogy azelőtt éjszaka ott feküdtünk le és ez olyan furcsa volt. Leültünk és komolyan a szemembe nézett.
- Emlékszel mi történt, igaz?
- Igen.
- Figyelj, én... jól éreztem magam, meg minden, de....
- De nem akarsz komoly kapcsolatot. Tudom, én sem.
Louis szomorúan nézett rám.
- Nem ezt akartam mondani...
- Hát akkor?
- Mindegy....
- Nemár! Louis, mondjad! - fogtam meg a kezét.
- Hát..azt, hogy...nem csak egy éjszakás kalandot akarok...
Nyeltem egyet, majd kicsit eltávolodtam. Pár másodperc kínos csend után végre megszólalt.
- De ha te nem akarod, akkor mindegy...
- Nem akarom elveszíteni a legjobb barátomat. És tegnap este... itt volt Harry.
- Harry? Az a Harry, akiről meséltél?
- Igen, ő.
- Oh, értem. És akkor most gondolom újra együtt vagytok...
- Igen - mondtam féloldalasan mosolyogva.
- Hát akkor sok boldogságot - erőltetett egy mosolyt az arcára.
- Louis ugye nem haragszol?
- Hogy haragudnék a legjobb barátomra? - ölelt meg. - Boldog vagyok, ha te is.
- Köszi - nyomtam egy puszit az arcára. Nagyjából az egész napot együtt töltöttük hülyéskedéssel.
Este hazamentem és hívtam is Harryt, aki nagyon örült a meghívásnak. Este 7-re átjött és a vacsora tök jól ment, a szüleim is megkedvelték őt.
- Anya, apa, ugye nem baj, ha... ha Harry ma itt alszik?
- Oké, majd itt a kanapén megágyazunk neki - mondta apa. Pár pillanat múlva nevetni kezdett. - Csak hülyéskedtem. Persze, hogy itt aludhat!
- Köszönöm - mosolygott Harry.
Anyáék korán elmentek aludni, mi meg csak feküdtünk egymás mellett az ágyamon.
- Örülök, hogy már nem kell bujkálnunk - mosolygott azzal az ellenállhatatlan mosolyával.
- Én is - majd megcsókoltuk egymást.
- És annak is örülök, hogy újra egymásra találtunk, mert nekem te vagy az igazi.
Szorosan megöleltem és így aludtunk el.
Remélem tetszett :)
~Aby
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése