V. Vivinek: Autószerelő

Apával délelőtt elmentünk az autószerelőhöz mert valami nem volt rendben a kocsival. Nekem ehhez semmi kedvem nem volt, de apa szerint muszáj kimozdulnom a négy fal közül.

Leparkoltunk egy számomra idegen garázs elé és megjelent egy srác. Másodperceken át csak néztem, ahogy közelít. Rögtön az ugrott be, hogy hogy lehet valaki ennyire tökéletes.

-Hahó, (T/N), kérdeztem valamit - rázta meg a kezét magam előtt apa.

-Tessék? - kaptam oda a fejem.

-Azt kérdeztem, ismered Harryt?

-Ki az a Harry?

-Én vagyok - mosolygott a már mellettem álló srác. Simán hallotta, mert le volt húzva az ablak. A szám kicsit tátva maradt és a hang a torkomban rekedt.

-Ő itt (T/N) - mutatott be apa.

-Nagyon örülök - kacsintott. Teljesen elvesztem a szemeiben és abban a csodálatos mosolyában. Kiszálltunk a kocsiból és amíg apa és Harry beszélt a kocsi hibáiról, én végig Harryt néztem.

-Édesem - hallottam egy nyávogó hangot az udvar felől, majd megjelent egy szőke hajú vékony lány nagyon vörös rúzzsal a száján. Nehéz volt nem észrevenni.

-Ő itt Taylor, a barátnőm - mutatta be apának a lányt. Egy világ tört bennem össze. Hogy is áradozhattam róla akár egy másodpercig is? Sose kaphatok meg olyan pasit, mint ő.

Még pár percig beszéltek, majd apa elköszönt tőlük és én is odalöktem egy sziasztokot. Elindultunk gyalog hazafelé apával, s én egész úton nem szóltam egy szót sem.

-Valami baj van? - kérdezte apa.

-Nincs semmi - mondtam, majd idegesen felrohantam a szobámba, amint hazaértünk. Szokásosan a naplómnak öntöttem ki a szívemet.

-Kicsim, történt valami? - jött be anya és leült az ágyam végébe.

-Nincs semmi - mondtam, bár megértem, hogy nem hitt nekem.

-Amióta hazaértetek, olyan fura vagy. Mi történt?

-Semmi - mondtam már a könnyeimmel küszködve.

-Mesélj - ült mellém és megsimította a hajamat.

-Harry... az autószerelő... olyan tökéletes...

-Jaj, kicsim - ölelt magához.

-Van barátnője - sírtam. Anya csak simogatott és próbált nyugtatni. Valamennyire sikerült, de nem teljesen.

Az egész éjszakát nagyjából végigsírtam, majd reggeli közben apának megszólalt a telefonja. Átment a másik szobába és 2 perc múlva visszajött.

-Harry volt az. Azt mondta, sikerült megjavítani a kocsit. Mehetünk is érte. (T/N), jössz?

Nem bírtam ki, hogy ne lássam őt, így belementem.

Mikor megérkeztünk, Harry mosolyogva jött ki.

-Sziasztok!

-Szia.

Olyan érzés volt, mintha a hasamba böktek volna valamit.

-Gyertek be - állt félre az ajtóban. - Egyedül vagyok, Taylor egy barátnőjénél van.

Bementünk a konyhába, töltött nekünk teát és közben apával beszéltek a kocsiról. Semmit nem értettem belőle, de jó érzés volt Harryt látni. Apának csörgött a telefonja és átment a másik szobába, hogy felvegye.

-És, veled mi újság? - törte meg Harry a csendet.

-Semmi - mondtam halkan. Nehezemre esett megszólalni.

-Értem - bólogatott.

Apa visszajött.

-Bocsi, most el kell mennem pár percre, mindjárt visszajövök! - mondta, azzal kiment. Hallottuk az ajtócsapódást. A gyomrom görcsben volt a tudattól, hogy percekig Harryvel leszek egy szobában. Nem szólaltunk meg, csak néztünk egymásra, ami egy kicsit kínos volt.

-Ömm... mondanom kell valamit - nyögtem ki nagy nehezen. Nem bírtam tovább magamban tartani.

-Mondd - nézett rám kíváncsian.

-Az a helyzet, hogy... te... nagyon...szóval...

-Tetszem neked? - kérdezte kicsit kuncogva.

-Ennyire látszik? - szégyelltem el magam.

-Ne aggódj, nincs semmi gáz - mosolygott. - De tudod, nekem ott van Taylor és...

-Persze - szóltam közbe. - Semmi gond.

Egy mosolyt erőltettem az arcomra, ami most a legrosszabbul esett. Apa visszaért és pár perc múlva mentünk is haza.

-Most kimegyek egy kicsit a parkba - mondtam a szüleimnek majd elmentem. A bokrok között sétálgatva megláttam valamit: Taylor egy fiúval csókolózott, aki nem Harry volt. Rögtön elővettem a telefonomat és lefotóztam. Szaladtam Harryhez és meglepetten nyitotta ki az ajtót.

-Harry, valamiről tudnod kell - lihegtem, ugyanis végig futottam.

-Jó, jó, csak ülj le, mert mindjárt megfulladsz - nevetett, majd bementünk.

-Szóval ez most elég rosszul fog esni, de... de Taylor megcsal téged.

Harry elmosolyodott.

-(T/N), ez aranyos, de...

-Várj, bizonyíték is van - mondtam, elővettem a telefonomat és megmutattam a képet. Lefagyott az arca, amíg a képet bámulta. Szemét a földre meresztette és csak lesett ki a fejéből.
Így volt pár percig.
-Jól vagy? - szólaltam meg és kezemet a kezére tettem.
-Magamra hagynál?
Nem szóltam semmit, csak felálltam és hazarohantam. Egész estig tévéztem és pihentem és próbáltam nem Harryre gondolni de ez nem ment.
Az éjszakát ismét végigszenvedtem miatta, majd reggel a telefonom csörgésére másztam ki az ágyból. Felvettem az asztalról és beleszóltam.
-Halló.
-(T/N)? Harry vagyok.
-Szia Harry - hangom már rögtön nem volt álmos.
-Át tudsz jönni?
-Persze, mikor?
-Akár most is.
-Oké, 10 perc és ott vagyok.
Gyorsan felöltöztem és már rohantam is hozzá. Kopogtam az ajtón és vörös szemekkel állt ott.
-Gyere be.
Bementünk a szobájába és mesélni kezdett.
-Szakítottam Taylorral és szeretném megköszönni, hogy megmutattad nekem, milyen is ő valójában. Én pedig már meg akartam kérni a kezét... pff, mennyire szánalmas vagyok...
-Egyáltalán nem vagy szánalmas.
-Dehogynem - mondta tovább. - Senkit nem tudok magam mellett tartani.
-Ne mondj ilyeneket - közelebb ültem hozzá. - Szerintem te nagyon jó ember vagy és kedves, aranyos, biztos fogsz magadnak találni valakit.
Elég nehezemre esett az utolsó szavakat kimondani, de ez az igazság.
-Köszönöm - mondta és megölelt. Mélyet szívtam a levegőbe, hogy érezzem mennyei illatát.
Mikor elengedett, nem távolodott el teljesen az arcomtól. Egy darabig nézett a szemembe, majd megcsókolt. Ebbe a csókba beleremegett a testem, nagyon jó volt.
Végigfektetett az ágyán és fölém mászott, miközben megszabadult a pólójától. Csókunk közben lassan mindkettőnkről lekerültek a ruhák és Harry a nyakamat kényeztette apró puszikkal. Kezét a lábam közé tette, majd hirtelen felnyomta egy ujját, mire kicsit megugrottam. Rögtön gyorsan húzogatta ki-be én pedig csak nyögtem és nyögtem. Még a csúcs előtt abba hagyta és fordítottam a helyzetünkön. Én kerültem felülre és ezt szépen ki is használtam.
Szájjal kezdtem kényeztetni hatalmas férfiasságát miközben ő mélyen nyögött és nagyokat sóhajtozott. Abbahagytam, mielőtt még elélvezett volna. Visszafordított a hátamra és lábaim közé fészkelve magát keményen belém hatolt. Annyira fel voltam izgulva hogy egyáltalán nem bántam a fájdalmat. Gyorsan kezdett el lökni és minden lökésnél érintette a g-pontomat. Karmolásztam a hátát és faltuk egymás ajkait, miközben mindketten egyre közelebb jutottunk a csúcshoz.
-Harry - ziháltam a nevét, majd éreztem, hogy belém élvez amitől rögtön én is elmentem. Még párat tolt és kicsúszott belőlem.
Lihegve feküdtünk egymás mellett és néztünk egymás szemébe. Még mindig nm fogtam fel, hogy mi történt. Széttárta karjait és magához húzott, majd egy puszit adott az arcomra.
-Remélem te sosem fogsz elhagyni - dörmögte a fülembe.
-Nem foglak.
Ezt vehetjük annak, hogy hivatalosan is a barátnője lettem.

Remélem tetszett :)
~Aby