Első nap a suliban

Tudom, hogy hülyeség, de már alig vártam a suli első napját. Louval mentem, aki eddig a legjobb barátom volt, de nyáron összejöttünk. Így már boldog párként sétáltunk be az iskola kapuin. Louis rögtön pacsizott a haverjaival és büszkélkedett, hogy együtt vagyunk. Sokan mutogattak ránk, valakik be is szóltak, de nem foglalkoztunk velük, mert boldogok voltunk egymással.

-Lehetne már őszi szünet - mondta Louis, mikor megálltunk a szekrényemnél. Kinyitottam és betettem a dolgokat.

-Még csak most lett vége a nyárnak - mondtam, majd megforgattam a szemeimet.

-Nem baj. De már alig várom, hogy több időt töltsünk együtt - mondta, majd közelebb jött és megcsókolt.

-Azt suli után is megtehetjük - kacsintottam, majd bezártam a szekrényem ajtaját. Mikor megfordultam, megláttam az ex pasimat, Harryt. Egy buliban kaptam rajta, hogy egy szőke ribanccal hentereg.

-Hali - jött oda. Nekidőltem a szekrényemnek és a szememet forgatva néztem fel rá.

-Hello.

-Hallom összejöttetek - mondta, majd Louisra nézett és vissza rám, miközben rágózott.

-Igen - mondta büszkén Louis.

-Jól van (T/N), majd még beszélünk - mondta, azzal elhúzott onnnan.

-Ekkora taplót - morogtam.

-Ne foglalkozz vele, csak féltékeny - mondta Louis és az arcomra adott egy puszit. Láttam, hogy odamegy a "menő csajokhoz" és jól szórakoznak valamin. Becsöngettek és mentünk órára. Mivel Louis egyel fölöttem jár és Harry is, így egyikükkel se voltam egy órán.

Lassan eltelt az első, az osztályfőnöki óra, és kimentem a folyosóra. Valaki hátulról megfogta a derekamat, majd mikor megfordultam Louist láttam magam előtt.

-Szia szépség hova sietsz? - mosolygott és megcsókolt közben kezét a fenekemre helyezte.

-Pont téged akartalak megkeresni.

-Hát mostmár megvagyok.

Még egy puszit nyomott az ajkaimra, majd elmentünk és a folyosó végén lévő padra leültünk. Nagyon jól elbeszélgettünk, s jókedvemet ismét Harry rontotta el.

-Beszélhetnénk? - kérdezte.

-Ugyan miről?

-Négyszemközt, ha lehetne.

-Nem lehetne. Mondjad nyugodtan!

-(T/N), menj csak, úgyis még gyorsan meg kell csinálnom a házit a következő órára - mondta és az arcomra adott egy puszit majd elment. Harry ült le mellém.

-Legalább így nem kell elmennünk - mosolygott.

-Rátérhetnénk a lényegre? - siettettem.

-Rendben..Amúgy miért jöttél össze vele?

-Mert mi ketten jó párost alkotunk - mondtam.

-Aha... - kuncogott.

-Most meg mi bajod van?

-Látom rajtad, hogy még mindig engem szeretsz. Louhoz csak menekültél.

-Te tiszta hülye vagy!

-Ez az igazság, valld be!

-Nem! Ez egyáltalán nem igaz! - háborodtam föl. Miközben kiabáltam felálltam, majd Harry is elém.

-Dehogynem, cica - mosolygott. - Milyen órád lesz?

-Töri. Miért?

-Szuper. Nem baj, ha egy kicsit lógsz - mondta, azzal kézen fogott és behúzott a raktárba. Szóhoz se jutottam, olyan gyorsan történ minden.

-Harry! - kiabáltam, mikor már bezárta az ajtót.

-Ssss!

A karomnál fogva a falhoz nyomott és vadul megcsókolt. Először próbáltam tiltakozni, de aztán már nem is akartam..Előtörtek a régi érzések vagy nem is tudom de visszacsókoltam. Elmosolyodott.

-Na látod - kuncogott, majd csókolt tovább. Volt ott egy kis kanapéféleség amire lefektetett. Gondolkodni se tudtam, olyan gyorsan történt minden. Levette a pólómat és a melltartómat, s csókolgatni kezdte a mellbimbómat. Kéjesen nyögtem és sóhajtoztam és hajába túrtam, jelezve hogy már türelmetlen vagyok. Nem is vacakolt tovább, lekapta a felsőjét. Mindkettőnk ruháitól megszabadított és lábaim közé helyezkedett.

-Én még mindig szeretlek - mondta a fülemhez hajolva majd belém tolta magát. Ajkamba haraptam hogy visszafojtsam a sikolyt. Miközben lökött, csókolgatta a nyakamat én pedig karmolásztam a hátát. Lehunytam a szemeimet és átadtam magam az élvezetnek.

-Ha...Harry! - mondtam mikor elélveztem és a vállába haraptam. Ekkor ő is elélvezett, majd kicsúszott belőlem és felvettük a ruháinkat. A falnak dőltem háttal és Harry elém állt.

-Na? - nézett a szemembe.

-Mi na?

-Még mindig azt mondod hogy nem akarsz?

-Ezzel is csak bebizonyítottad, hogy mire kellek neked.. - makacskodtam.

-Pedig komolyan mondtam, hogy szeretlek - mondta és kezét a tarkómra tette. Megcsókolt, de most nem csókoltam vissza.

-Sajnálom Harry - mondtam és kirohantam a raktárból. Az órából még volt pár perc és így már nem is láttam értelmét bemenni. Leültem a padra és csak bámultam magam elé de Harry odajött. Tudtam hogy ez lesz...

-Te komolyan azt hiszed hogy csak arra kellesz?

-Nem tudom Harry... Már nem tudom mit higgyek..

-De azt elhiheted, hogy szeretlek mert tényleg így vagy. És tudom, hogy te is engem - mondta egyre halkabban.

-Nem tudhatod, hogy mit gondolok vagy mit érzek.

-Dehogynem. Látom rajtad és szerintem ezt Louis is tudja azért félt ennyire.

-Honnan veszed hogy félt?

-Együtt volt angolunk. Ott mondta.

-Mindegy. Nincs mitől féltenie.

-De igen. Tőlem - mosolygott. Nem szóltam semmit csak néztem rá. Kicsit nevetve egyik karját a derekamra tette és megcsókolt. Ekkor megszólalt a csengő.

-Most megyek - álltam föl.

-Suli után találkozunk, baby - kacsintott majd ő is ment a következő órájára. A folyosón jött velem szembe Louis.
-Szia - mosolygott és egy puszit adott a homlokomra. - Milyen volt az órád?
-Jó.
-Hú, nem vagy túl bőszavú. Talán ettől majd felbátorodsz - és megcsókolt, de én csak lesokkolva álltam. Nem csókoltam vissza.
Furcsán nézett rám.
-(T/N) jól vagy?
-Aha.
-Történt valami? - nézett a szemembe.
-Nem történt semmi - tiltakoztam.
-Ismerlek annyira, hogy tudjam, baj van. Na gyere, mondd el - megfogta a kezem és leültünk a padra. És meg kell hoznom a döntést most vagy soha!
-De ígérd meg, hogy nm fogsz kiakadni.
-Úristen, kit öltél meg?
-Louis ez nem vicces... Ez most nagyon komoly dolog.
-Értem. Hallgatlak - vágott komoly fejet.
-Az a helyzet, hogy...most...óra helyett...a raktárban....szóval....
-Mondd már! Mi történt a raktárban?
-Lefeküdtem Harryvel - mondtam halkan. Louis kikerekedett szemekkel nézett rám, majd pislogni kezdett.
-Hogy micsoda?
-Olyan gyorsan történt minden és... Istenem...
-Hát... erre most nem tudok mit mondani... - mondta és megköszörülte a torkát. Pár percig csak ültünk és láttam Louison és gondolkodik, majd becsöngettek.
-Következő szünetben találkozunk - mondtam és felálltam. Bementem órára és negyed óra múlva rezgett a telefonom. Louistól kaptam egy sms-t, hogy azonnal találkoznunk kell a folyosón. Kikéredzkedtem mosdóba és a folyosón már ott állt Louis és Harry is.
-Mondd gyorsan - álltam eléjük.
-Szóval gondolom nem hiába feküdtél le Harryvel...
-Ezért hívtál ki? Louis...
-Kérlek - vágott közbe. - Szóval még mindig nem tetted túl magad rajta?
Nem szólaltam meg csak néztem, hol rá, hol Harryre és nagyokat sóhajtoztam. Néha kinyitottam a számat hogy megszólaljak de akkor mindig visszacsuktam.
-Megmondhatod - mondta. - Nem szeretném, ha miattam boldogtalan lennél.
-Louis, én... én nem tudom.
-Harry? - fordult felé Louis.
-Te is tudod, hogy én még szeretem (T/N)-t. És szerintem ő is engem.
-Louis szerintem nekünk nem megy ez a járás dolog... ez olyan... fura.. mindenki tök furcsán néz ránk - szólaltam meg végre.
-Hát akkor... azt hiszem, ennek vége - mondta. - Azért ugye még legjobb barátok maradunk?
-Hát persze - mondtam és megöleltem. Louis visszament órára.
-És akkor most ugye visszajössz hozzám? - kérdezte Harry félénken.
-Hát, ha te is szeretnéd - mosolyogtam.
-Mindennél jobban - mondta, kacsintott és megcsókolt.

Remélem tetszett:D Bocsi, hogy ennyit késtem de túl elfoglalt vagyok.
~Aby